2014. február 9., vasárnap

Farsang

Ahogy az unokanővérem mondani szokta: "Régen elveim voltak, most gyerekeim." Hát igen...

Amikor még a szívem alatt hordtam a nagyobbikat és láttam másoknál azt a rengeteg, giccses pónilovat, elhatároztam, hogy az én kislányom bizony ilyeneket nem fog gyűjteni, majd varrok én neki, meg horgol a nagyikája, vagy veszek fából faragott pacikat. Na persze. Azóta itt sorakoznak a dobozban vagy nyolcvanan, csillámos sörénnyel. De persze nem adtam meg magam teljesen, mert itt állnak a polcon a Nagyika által kötött lovak, aztán csináltam Apa ingéből pónit, vettem használtan pár hatalmas, lovagolható pónit, öreg bácsi faragta lovacskákat is találtam, és mentettem meg kiebrudalt, öreg hintalovat is.

Valahogy így vagyok a jelmezekkel is. Nagy a nyomás a rajzfilmekből és az ovi részéről is , hogy valami giccses hercegnő, vagy rózsaszín egyszarvú legyen a gyerek, és van is neki néhány habcsókrucija, mert imádja a szerepjátékokhoz használni őket. Ezek mellett azonban beszereztem pár hazai, ügyes kezű anyukák által varrt jelmezt is, no meg néhány turkálóból beújított kalapot, sálat, és szerkény aljáról túrt nagyikendőim is vannak szép számmal. Azt, hogy idén mi mit választanak a lányaink, még nem tudjuk, de gyűjtjük az ötleteket, mert jelmezek mindig jól jönnek, nem csak farsangkor.



forrás: pinterest


















































Bejegyezte: Kriszta

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése