Rossz pénz nem vész el

Csilla anyuka,  pénzügyi coach, tanít és most mesekönyvet írt a pénzről. Érdekes beszélgetést folytattunk vele a gyerekek és a pénz kapcsolatáról, a gyerekek pénzügyi intelligenciájáról, valamint az ebben a témában megjelenő új könyvéről. 

A Menta Magazinban található cikk folytatását itt olvashatjátok:

Rossz pénz nem vész el

Pénzpedagógia? Pénzügyi nevelés már gyerekkorban is? Himer Csilla pénzpedagógust hamarosan megjelenő könyvsorozatával kapcsolatban nem csak a könyvekről, hanem a hozzájuk kapcsolódó filozófiáról is megkérdeztük.

Hogyan lesz valakiből pénzpedagógus?

Kacskaringósan, sok vargabetűvel. :) Alapvetően gazdasági végzettségeim vannak: kereskedelmi üzemgazdász és mérlegképes könyvelő vagyok. Ennek megfelelően voltam már pénzügyi előadó, személyzeti- és marketingreferens, de elsősorban logisztikus, akinek a munkája jelentős részében kontrollingfeladatokat is el kellett végeznie. Ez a sokféle tapasztalat később nagyon jól jött, hiszen a pénzügyek terén sok mindent rendszerszemléletű megközelítésből kell értékelni, tervezni.
A másik vonal a tanítás. Gyakorlatilag ötödikes korom óta tanítok valakit, valakiket valamilyen formában. Mindig azt mondtam magamról, hogy pályát tévesztett pedagógus vagyok, hiszen már a suliban is körülöttem volt a legnagyobb nyüzsgés, főleg a lyukasórákban. Néha szinte tanulószoba jelleggel vezettem a tanulócsoportot. Ez főiskolán is folytatódott, utána pedig jellemzően németet tanítottam. De ha a munkahelyemen diploma előtt álló hallgatók kerestek külső konzulenst, akkor is mindig engem találtak meg. A végső lökést aztán a harmadik gyerekem születése adta meg: ha már – annyi aktív év után – otthon ragadtam, akkor miért ne csináljam ezt is tökéletesen alapon elkezdtem pedagógiát és pszichológiát tanulni. Önszorgalomból. 

Mint minden kismamának, nekem is az volt az elsődleges célom, hogy visszatérjek a munkaerőpiacra, ezért először logisztikai honlapot készítettem. Később elkezdtem tudatosan készülni arra, hogy vállalkozóként keressem meg a kenyerem. Elvégeztem a Tempus Közalapítvány által szervezett VaNDa programot (Vállalkozó Nők – Dolgozó Anyák), ezzel párhuzamosan pedig keresni kezdtem a lehetőségeket, hogy mihez kezdjek az életemmel a munka terén. Kézenfekvőnek tűnt, hogy a gazdasági végzettségemmel kezdjek valamit. Mivel akkor éppen nagyon aktuálissá vált itthon is az akkor éppen kamaszodó nagyobb gyerekeim pénzügyi képzése, adta magát a lehetőség, hogy a gyerekek pénzügyi nevelésével foglalkozzam. Később szereztem egy gyerek- és ifjúsági felügyelő végzettséget is, amit egy Wiesner Edit mestercoachnál szerzett akkreditált coachképzéssel egészítettem ki.Így aztán nemcsak pénzpedagógus, hanem pénzügyi coach is lettem, mert a gyerekek és a szülők tanítása kéz a kézben járó folyamatok. 

A másik szenvedélyem a játék, ami hihetetlenül jó eszköz egy szülő  kezében, hiszen nagyon sok mindenre alkalmas: készségeket, képességeket fejleszt, a valóság kockázata nélkül modellez valós eseményeket, lehetőségeket, kapcsolatokat tehet erősebbé, nevel. Éppen ezért nem is értem, miért nem szélesebb körű és tudatosabb a játék alkalmazása nevelési szituációkban: állítom, hogy a szabályok és a példamutatás mellett a játék a nevelés méltatlanul elhanyagolt eszköze. Pedig a játék legalább olyan természetes tevékenysége a gyereknek, mint a megfigyelés vagy az utánzás, vagy éppen a szeretetszemélyeknek való megfelelés vágya. Így aztán teljesen természetesen adódott, hogy a gyerekeknek a pénzügyeket játékos formában fogom tanítani. 

Milyen játékpedagógiai eszközöket kell alkalmazni abban az esetben, ha a pénzügyeket, a pénz helyes kezelését gyerekekkel akarjuk megismertetni?

Talán el sem hinné senki, de a pénzügyi IQ szempontjából még a régi, de lassan már feledésbe merülő szembekötősdi az egyik legjobb módszer, hiszen a látás, mint a legtöbb információt szolgáltató érzékszerv kiesésével jellemzően elbizonytalanodik a gyerek; ellenben egészséges önbizalommal nem lesz sem félelmet keltő, sem megoldhatatlan számára a feladat. Márpedig a pénzügyi intelligenciának az alapja nem a matek, vagy a logika, hanem az önbizalom. Egyszer összeszámoltam, majdnem harminc különféle képesség, készség, személyiségjegy alkotja a pénzügyi intelligenciához szükséges képességhalmazt. Természetesen nem várható el, hogy mindenkiben ugyanolyan tökéletesre csiszoltan legyen meg mindegyik ezek közül.
Persze mi is haladunk a korral, és a hagyományos, családi játékokon kívül is keressük az újabb játékeszközöket. Két társammal, Cserép Imrével és Fekete Viktóriával éppen egy új weboldalon dolgozunk, amely Bandi malac, az okos malacpersely köré épül. Ez egy kifejezetten gyerekeknek készülő site: lesznek itt mesék, dalok, videok, online készségfejlesztő játékok, mondókák a kisebbeknek, és még sok minden – mind a gyerekek életkorának és a fejlesztendő készségeknek megfelelő csoportosításban. Olyan tartalmakat is tervezünk, amelyeket csak a Bandi malac Baráti Köréhez csatlakozott gyerekek érhetnek majd el, és persze különféle versenyeket, gyűjtőjátékokat is tervezünk. Az alapvető cél természetesen a takarékosságra szoktatás – ezért szeretnénk, hogy az oldal elkészüljön a Takarékossági Világnapra, október 31-re. Ezzel újabb eszközhöz segítjük a szülőket a pénzügyi nevelésben. És bár az oldal kifejezetten gyerekek számára készül, természetesen szeretettel várjuk a játékos kedvű szülőket, pedagógusokat is. 

Van a gyerekeknek pénzügyi intelligenciájuk? Mennyire tanulható és fejleszthető ez a készség?

A pénzügyi intelligencia mint lehetőség mindenkiben ott van, de nem velünk született. Aki ismeri Howard Gardner harvardi pszichológiaprofesszor híres elméletét a többszörös intelligenciáról, az tudja, hogy Gardner is összesen hét különféle alapintelligenciát azonosított be, a későbbi kutatásaival még egy nyolcadikat is, ma pedig már más kutatók révén összesen tizet ismerünk. De ezeknek egyike sem a pénzügyi intelligencia. Ami tulajdonképpen jó hír: a pénzügyi intelligencia ugyanis a különböző alapintelligenciaterületekre támaszkodik, azokból áll össze, tehát egy képességmixet jelent. A képességek pedig mind fejleszthetőek. Ennél fogva a pénzügyi intelligencia tanulható és fejleszthető.

Hány éves korban érdemes elkezdeni erre nevelni a gyereket?

Sok szakértő szerint minél hamarabb, de ezzel azért vitatkoznék. Nem látom értelmét annak, hogy egy két-három éves gyereknek már akkor zsebpénzt, vagy annak nevezett költőpénzt adjunk, amikor még a számfogalma sem alakult ki. Tény, hogy a gyerekek – pénzügyi téren – sokkal többre képesek, mint amire mi, felnőttek sokszor képesnek tartjuk őket. Annak viszont nincs értelme, hogy már nyolcévesen ingatlanbefektetőt neveljünk belőlük. Bőven elég az, hogy a gyereket az életkori sajátosságait és az iskolai előrehaladását figyelembe véve vezetjük be a pénzügyek rejtelmeibe. A cél az, hogy a pénzzel önállóan és felelősen bánni tudó felnőtteket neveljünk belőlük.
A  pénzügyi neveléssel kapcsolatban éppen ezért nem az a fő kérdés, hogy mikor kell elkezdeni, sokkal inkább az, hogy elkezdték-e egyáltalán. Elkezdeni ugyanis sosem késő. Szülőként azonban a mi felelősségünk, hogy tizennyolc éves korára a gyerek ezzel a fajta tudással, sőt tapasztalattal is fel legyen vértezve. Ehhez a legfontosabb és legalapvetőbb dolog az, hogy a gyerek előtt ne kezeljük tabuként a pénzt. Fontos, hogy beszéljünk róla vele, és az is, hogy életkorának megfelelően bevonjuk a családi pénzügyek kezelésébe, intézésébe. És ebbe nemcsak a bevásárlások intézése tartozik bele, hanem egy idő után az is, hogy például milyen biztosításunk vagy befektetéseink vannak. A szülői példa döntő fontosságú, ezért próbálok minden lehetőséget megragadni, és segíteni nekik a pénzügyi nevelésben. Pontosan tudom, hogy a szülő akkor is nevel pénzügyileg, amikor észre sem veszi.

Hamarosan saját könyved jelenik meg a fenti témákban.

Igen, de szeretnék pontosítani. A könyv valójában nem egy könyv, hanem egy mesés foglalkoztatókönyv sorozat, amit nagyovis és kisiskolás korosztálynak szántuk. Persze előfordulhat, hogy a matematika és pénz iránt jobban érdeklődő középső csoportosoknak is hasznosak lesznek, és az sem kizárt, hogy a topikra kevésbé fogékony másodikosok érdeklődését is sikerül majd felkelteni a pénzügyek iránt. 

Mesélj a sorozatról, mit érdemes róla tudni?

A könyvekben különálló mesék lesznek, amelyekhez mindig kapcsolódik majd egy-egy játékos feladatsor. Ez segíti a mesékben szereplő, a korosztály számára is emészthető tudásanyag feldolgozását, rögzülését. Ami persze feltételezi a szülők aktív közreműködését is: ez a korosztály ugyanis vagy még egyáltalán nem tud, vagy még nem jól tud olvasni. Szándékosan írtam meg így a könyveket és a feladatsorokat, mert azt szeretném, hogy a könyv alkalom legyen arra, hogy a család összejöjjön. A meséket nemcsak feladatsorok, hanem beszélgetésre késztető kérdések, témafelvetések is követik. Ezek kifejezetten arra szolgálnak, hogy kiderüljön a gyerek mit és mennyit értett meg. Emellett a szülőket is bevonjuk a folyamatba: minden könyvhöz letölthető formában biztosítunk majd egy segédletet is, amelyben pontosan le van írva, hogy melyik feladat mire és miért jó, milyen készséget, képességet fejleszt, vagy milyen magyarázattal lehet kiegészíteni a gyerek számára.A könyvsorozat első négy darabja most novemberben jelenik majd meg. Tervezzük, hogy Mikulásra, karácsonyra is ajándékozható díszcsomagolásos változatot is készítünk, illetve egyéb ajándékokkal is kiegészítjük majd a könyveket, amelyekhez az előrendelési akciónkban lehet majd hozzájutni.

Web: http://www.penzmesek.hu

Facebook: http://www.facebook.com/Penzmesek

fotó: Galló Krisztina by fotogallo

stylist: Csiszér Éva
szöveg: Németh Lívia